5+1 hétköznapi ok, amiért jár az apák napja

Miért is jogos, hogy nem csak anyák napja létezik?

2016. június 17. - Kontent

Bizony nem csak május első vasárnapja ünnep egy család életében, hanem június harmadik hetének utolsó napja is. Magyarországon ezt a napot tekintjük apák napjának. Országonként különböző időpontokban ünneplik ugyan, de a célja mindenhol az apaság, mint szülői szerepkör, vagyis az apukák és nagyapák családon belüli törekvéseinek elismerése. Természetesen világi ünnepről van szó, amelynek vallásmentes, hétköznapibb értelmezése Amerikából származik, akárcsak a Valentin-nap. Itthon nagy hagyományai még nincsenek, így gyakran az indokoltsága is vitatott. Én magam kizártnak tartom, hogy apukák tömegei ragaszkodnak hozzá, de bizonyára akad, aki valamiért mégis fontosnak látja. Számukra igyekszem felvillantani néhány nem épp komoly, de mégis jellemzően hétköznapi atyai kunsztot, amivel magabiztosan érvelhet a kétkedő apatársak, vagy épp anyukák előtt.7405999_151b315e37c6407decd04a042ff4da16_o.jpg

Tiszta sor, hogy az anyák napja nem csak az ünnep hagyományai miatt, hanem önmagában az anyai szerepkör miatt is kellőképp indokolt. Kijelenthető, hogy elfogadottságát tekintve elég kevesekben merül fel a kérdés, hogy az anyukák vajon megérdemlik-e azt a hivatalosan is ünnepnapot, ami jogosan jár nekik minden évben. Vajon mi a helyzet az apák napjával ugyanebben a viszonylatban?

Íme az öt teljesen komolytalan, kicsit szubjektív, de mégis létező ok, amiért nekünk is jár egy nap minden évben:

  • Mert mi vagyunk legjobbak, leggyorsabbak, legerősebbek és legokosabbak a világon - legalábbis a gyerekeink szerint. Expert apukák akár napi szinten is szuperhősként feszíthetnek a nappaliban, annyit dicsérik őket a kicsik. Ők két hibát követhetnek el: az egyik, hogy komolyan el is hiszik, hogy így van. Na jó néha egy kicsit lehet, de vigyázni kell, nehogy túlzásokba essünk! A másik hibalehetőség, hogy ha anyával nincs előre ledumálva, hogy minden ilyen esetben mély egyetértéséről biztosítja a gyerekeket. Ez utóbbi különösen fontos, mert minden szuperfaternek tudnia kell, hogy a kriptonit ott lapul az anyukák egy-egy mosolyában, vagy leleplező beszólásában, s van az a helyzet, amikor nem félnek használni. Legyünk résen!
  • Mert kiváló oktató és fejlesztő játékokat ismerünk. Ilyen például a csúzlizás, a falfestés, az „anya ijesztgetése”, vagy épp a „ki bír tovább a víz alatt maradni a kádban” című játék, de ne feledkezünk meg a párnacsatáról sem. Emellett ott van minden gyermek kedvence, a „csináljunk füstbombát pingpong labdából” című klasszikus. Ez utóbbi kifejezetten izgalmas a nappaliban, főleg karácsonykor. Mindenképp készítsünk előtte-utána képeket! Anyáról is!10688791_add3f32e0113f91986f65080cc22bc5b_o.jpg
  • Mert képesek vagyunk egyedül is gondoskodni a gyermekeinkről, ha anyának programja akad, vagy csak simán pihenni szeretne. Minden évben legalább 20-40 perc erejére biztosan lehet ránk számítani gyermekenként (rispekt a 3 vagy több gyermekes apukáknak!).
  • Mert nélkülünk egy menő és baromi drága kütyü sem lenne a lakásban. Ezek vásárlása előtt kiválóan érvelünk amellett, hogy ez vagy az a család minden tagjának nélkülözhetetlen, mégis amikor már megvan, valamiért csak mi használjuk őket. Az a csend és nyugalom viszont minden család számára aranyat ér, amikor apa a kütyüivel van elfoglalva, úgyhogy mi ezzel is csak adunk és adunk és adunk.
  • Mert sportosok vagyunk, s nélkülünk sem a versengés, sem a szurkolás élményét nem ismernék meg gyermekeink igazán. A sport szeretetét gyakran a kanapéról sugározzuk magunkból a BL vagy épp az F1 közvetítéseket szakértő megjegyzésekkel lekísérve, de akadnak apukák, akik ugyanezt megteszik a pálya szélén is saját gyermekeiknek szurkolva. Ők a menőbbek, mert még edzésre is leviszik a kölyköket. Minden apuka az egészség családi nagykövete is egyben, akár a kanapéról, akár az edzésen dirigál.

11721033_89005a855a652173d6cd9b6ac120d0e5_o.jpg
+1 ráadás:

Mert megfontoltak és előrelátók vagyunk, képesek a rendszerben történő gondolkodásra, valamint arra, hogy gyermekeinket is erre késztessük. Erre kiváló példa az, ahogy vezetünk. Ilyenkor általában anya is érzi felelősségtudatunkat, és csupán örömében sikít, jajgat és karmolja a műszerfalat egy-egy előzés közben, amibe szerinte nagyon de nagyon nem kellet volna belevágnunk. Megfontolt, előreátó és minden részletre előzetesen is kiterjedő gondolkodásunk bizonyítéka ilyen esetekben a sikeres előzés és anya következő mondata: „Te nem vagy normális!”.

Persze mindig vezessünk óvatosan, főleg ha a család is velünk van, a család pedig ne feledje június harmadik vasárnapján felköszönteni megfontolt családfőjét, aki minden kényeztetést megérdemel ezen az egy napon.

A bejegyzés trackback címe:

https://kolyok.blog.hu/api/trackback/id/tr168817690

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bona Fides 2016.06.17. 19:05:02

Az én Apukám a világ legjobb apukája volt, ö szeretett engem a legjobban. 12 éve halt meg, 43 éves voltam, de akkor nagyon-nagyon árva lettem.
Még soha nem volt olyan nap, hogy ne gondoltam volna rá. Még most is szeretem. Így, jelenidőben.
süti beállítások módosítása