Pedofil zaklatók, cyberbullying, személyes tartalommal való visszaélés és még számos veszély leselkedik a gyerekre az interneten, főleg azokon a social media felületeken, ahol előszeretettel töltik az idejüket. De még mielőtt leláncolnád a laptopot és a világ legbonyolultabb billentyűzárát állítanád be az okostelefonodon, hogy semmiképp se férjen internethez a gyerek, inkább mutatunk néhány tanácsot és módszert, melyekkel biztonságosabb keretek közé szoríthatjuk virtuális tevékenységüket.

Légy képben! 

Érthető, ha felnőttként nem hoz lázba, hogy milyen új közösségi felület született, és hogy milyen új funkciói vannak a Messengernek, de ha tudni szeretnéd, hogy a kölyök milyen felületeken posztol, cseveg és van jelen akkor bizony érdemes tartani a virtuális tempót.  Vagyis képben lenni olyanokkal kapcsolatban, mint a Snapchat, az Instagram és a Facebook, hogy csak a legismertebb, és a fiatalok között legnépszerűbb felületeket említsük.

A Facebook, és az Instagram nagy valószínűséggel neked is ismerős, de a Snapchat viszonylag szürke zóna az idősebb generáció számára. Egyébként nem sokkal tér el a többitől, itt is képeket, videókat, szöveget lehet küldeni üzenetben azoknak, akiket felvettünk az ismerősök listájára. Küldhetjük a tartalmakat a lista összes szereplőinek, egy kiválasztott csoportnak, vagy akár csak egy személynek. A felület népszerűsége leginkább a filterek tárházában és abban rejlik, hogy nem hagy digitális nyomot. Minden üzenet csak 10 másodpercig látható, kivéve az úgynevezett sztorikat, amelyek 24 óráig elérhetők. Nem árt tudnod, hogy az Instagram és a Facebook feleszmélt, és a "sztori" funkció már egy ideje ezeken a felületeken is elérhető.

Mire figyeljünk, ha a gyerek használja a közösségi csatornákat?

Ha zöld utat adtunk neki, hogy a Snapchatre regisztráljon, az első lépéseket tegyük meg együtt, és mindenképp állítsuk be neki a Barátaim funkciót, amely kiszűri az idegenek által küldött üzeneteket, és megakadályozza, hogy olyanok is lássák a tartalmait, akiket nem ismer. Az Instagramon és a Faceookon is lehet  privátra állítani fiókokat, sőt, erősen ajánlott is.

A szükséges beállítások mellett az sem árt - főleg kisebb korban -  ha eleinte együtt internetezünk, valamint betartható és következetes szabályokat állítunk a használattal kapcsolatban. Anna, fiatal anyukaként ezt teszi:

“Léna még csak nyolcéves, ezért mindig együtt nézzük meg, hogy éppen ki jelölte be az Instagramon, anélkül nem is fogadhat el senkit követőjének, míg én nem adtam rá engedélyt. Mivel nagyon jó a kapcsolatunk, nem kell könyörögnöm, magától mutatja, ha valaki bejelölte, vagy ha valamit posztolni szeretne. Megbeszéljük azt is, milyen képeket tehet fel magáról - az egyébként privátra állított - Instagram fiókjára, és hogy milyen szöveges üzenetet küldhet el. ” - magyarázza Anna,  aki nem engedi, hogy Léna egyedül keressen videókat a neten, hiszen jól tudja, nagyon könnyen belefuthat felnőtt tartalomba.

Egyelőre nincs saját telefon, Emma meghatározott időszakra kapja meg az övét, hogy üzenhessen a barátainak, hogy játsszon rajta, vagy hogy képeket posztoljon az Instagramra. Emma ezzel a felállással egyelőre elégedett,  és  Anna is úgy gondolja, hogy az arany középút a legjobb megoldás: 

“Nem vagyok a tiltás híve, az soha nem vezet semmi jóra, rendszerint csak annyit érünk el vele, hogy elkezd hazudozni a gyerek. Ezt pedig nagyon nem szeretném - magyarázza.

Kontrolláljunk!

Természetesen nem ülhetünk mindig a gyerek, mellett, ezt szerencsére megteszik helyettünk azok a remek alkalmazások, amelyekkel megszabhatjuk, hogy a gyerek mennyi időt tölthet a neten, és milyen tartalmak között böngészhet.  Az egyik ilyen, a Family Time Pareantal Control nevű applikáció, mely többek között azt is jelzi, ha a gyerek a szülő tudta nélkül jelentkezik be valamelyik közösségi felület fiókjába. Ha ennél is több kontrollt szeretnél, arra ott van egy másik alkalmazás, a Pumpic, amellyel akár a gyerek levelezésébe is bele lehet kukkantani. Hogy ez mennyire etikus, az egy külön cikk témája lehetne, mindenesetre mi inkább a bizalmi szülő-gyerek kapcsolatra szavazunk.

Beszélgessünk!

Ne számonkérően, de érdeklődjünk, miket lát a neten, milyen tartalmakat küldözgetnek egymásnak a barátaival, és válaszoljunk a felmerülő kérdéseire. Érdemes vele néha elbeszélgetni - természetesen gyereknyelven - a social media buktatóiról, a veszélyes netes viselkedésről, és közben biztosítsuk afelől, hogy bármi történik, nekünk elmondhatja.

Egy-egy beszélgetés alkalmával mondjuk el neki hogy:

• Ne küldjön olyan szöveget, vagy képet senkinek, amit nem szeretne, ha az egész iskola látná.   
• Bármilyen szépen kérik, vagy épp zsarolják, ne küldjön magáról olyan fotót, amitől kényelmetlenül érzi magát, vagy amilyet amúgy nem szeretne. Nyugtassuk meg, hogyha valaki ilyet kér tőle, az semmiképpen nem az ő hibája, ezért nem is titkolnivaló, nyugodtan jelezze a felnőtteknek.
• Magyarázzuk el neki, hogy bár a bizalom fontos, egyes képek, üzenetek átküldésével kiszolgáltathatjuk magunkat másoknak, ugyanis sajnos az emberek olykor összevesznek, szakítanak, ilyenkor pedig dühből néha olyan dolgokat tesznek, amelyekkel megbántanak másokat.        
• Szocializáljuk arra, hogy ne csak a saját, hanem mások érdekeit is tartsa szem előtt, ezért ha olyan képet szeretne posztolni, melyen más is szerepel, kérje az összes szereplő jóváhagyását.
• Az internet nem az ördögtől való találmány. Számos előnye van, igazából több is, mint amennyi veszéllyel kell számolnunk, utóbbiak pedig viszonylag könnyen kikerülhetők.

Feltéve, hogy a gyereket - ahogy azt tesszük, amikor kétkerekű biciklire ültetjük - megtanítjuk a biztonságos használatára. Ha ez megtörténik, minden valószínűség szerint megtanulja kiszűrni a veszélyes tartalmakat, személyeket, és feltehetően ő sem fog másokat virtuálisan bántani. A bizalom pedig azért fontos, hogy amennyiben mégis problémába ütközik, hozzánk forduljon, ne maradjon egyedül.

Ha ön jogellenes, vagy kiskorúakra káros online tartalommal találkozik, olvassa el ezt a témáról szóló cikket és használja a cikk végén található NMHH Hotline bejelentő felületet!